Ezt mi magunk emberek generáljuk saját magunknak. A rossz döntéseink hozománya, hogy a dolgok nem úgy működnek, ahogy kellene. A párkapcsolatainkba beleboldogtalanodunk a sok elvárás és játszma miatt (persze tesszük mindezt vigyorral az arcunkon, hogy mi milyen boldogok vagyunk), a munkahelyünkön örökösen elégedetlenkedünk (holott örülhetnénk, hogy legalább van munkánk), a baráti kapcsolatokban bólogatunk (pedig arra kinek van szüksége, hogy visszajelezzék a rossz döntéseinket)...
De mennyivel könnyebb hibáztatni másokat, azt mondani, hogy a sors, Isten vagy bárki más most "leckét adott nekünk", mint magunkba nézni és változtatni az életünkön. Az univerzum, a szellemi segítők nem büntetnek minket, segítenek. Ha rosszul döntünk, megmutatják a helyes utat. Ezt kellene észrevenni, de ez nem lecke, nem feladat és nem rossz dolog. Ha rosszként éljük meg, akkor az nem útmutatás, hanem azt jelenti, hogy eltérünk arról az útról, amin haladnunk kéne. És ezen csak mi tudunk változtatni... (Lexan)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése