A ragaszkodás félelemben tart. Mintha folyamatosan szőnéd saját fájdalom-köpenyed. Egy ördögi kör, ami egyre mélyebbre taszít. Ellenállásra késztet a változásokkal szemben, folyamatos függősségben tart. A legrosszabb az, hogy észre sem veszed.
Megrekeszt, megállít a fejlődésben.
Hiába érzi lelked a hívást, a ragaszkodás leláncol, egyhelyben tart. Azt mutatja, nem bízol eléggé. Nem hiszel az isteni gondviselésben. Ha hinnél, tudnád, hogy ami a Tiéd, az is marad. Ami pedig nem, távozni fog életedből akkor is, ha nem akarod.
Elengedni a helyzeteket, embereket, ez az igazi szabadság. Amikor tudom, hogy a szabad akarata el fogja vezetni hozzám. Amikor tudom, hogy az elengedés a megoldást is tartogathatja 1-1 helyzet kapcsán. Lehet, hogy ezt akarja tanítani velem. No meg azt, hogy higgyek és bízzak, hiszen minden pontosan akkor és ott történik, ahol és amikor történnie kell.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése